Rendekező Jogszabályok

- az Egészségügyi Minisztérium rendelete (Ukrajna Egészségügyi Minisztériumának 2013.10.02-én kelt №787 számú rendelete „Az asszisztált reprodukciós eljárások alkalmazása Ukrajnában”)

- Ukrajna alkotmánya, mely kimondja, hogy külföldi állampolgárok is rendelkeznek olyan jogokkal, mint az Ukrán állampolgárok (Ukrajna Alkotmányának 26. cikkelye )

- a béranya és a genetikai szülők között közjegyző által hitelesített szerződés kerül megkötésre

- a megrendelő és a klinika közötti kapcsolatot megfelelő szerződés szabályozza

- a törvény szabályozza fizetett béranyasági szolgáltatások nyújtását ( Az Ukrán Egészségügyi Minisztérium2013.10,02-én kelt №787 rendeletének 6.11. pontja, Ukrajna Családjogi Törvénykönyvének 136. cikkelyének 5. pontja

- lojális jogi szabályozások a béranyasági programban való részvételre

- optimalizált lehetőségek azon párok számára, akik nem állnak házastársi kapcsolatban

• A béranyának már van gyermeke így gazdaságilag nem érdekelt még egy gyermeket megtartani. Hisz azért vesz részt a programban, mert szolgáltatásaiért anyagi kompenzációt vár, ebből következően még egy gyermek eltartásában nem érdekelt.
• Az Ukrán Büntetőtörvénykönyv szigorú büntetéseket határoz meg (akár az emberkereskedelemért) amennyiben a béranya meggátolja a genetikai szülők szabad jogait vagy döntéshozatalát a gyermek jogait illetően. A szerződés és az Ukrán jogszabályok értelmében is a genetikai szülők minősülnek a gyermek szüleinek amennyiben béranyasági szolgáltatások során született.
• a Felek között közjegyző által hitelesített szerződés van életben a gyermek kihordására. EZ tartalmazza a folyamat minden feltételeit, beleértve a gyermek átadásának folyamatát a genetikai szülők számára és az együttműködést a konzulátussal (amennyiben az adott Ország jogszabályai ezt előírják)

Az Ukrán jogszabályoknak megfelelően, a Családjogi Törvénykönyv 123. cikkelye alapján a genetikai apa és anya minősül a gyermek szüleinek. Pontosan ők kerülnek meghatározásra a gyermek születési anyakönyvi kivontában. Épp ezért a genetikai szülők kerülnek bejegyzésre a gyermek szüleiként minden állami hivatalnál is.
A gyermek további honosításának eljárása az Önök országának jogrendszerétől függ és a konzuli apparátus aktuális hozzáállásától.

A béranya és a megrendelők közötti kapcsolatot a köztük létrejövő szerződés szabályozza, melyet a felek az alábbi jogszabályoknak megfelelően kötnek meg:

А) Ukrajna Polgári Törvénykönyvének 1. cikkelye, amely meghatározza, hogy a polgári törvénykönyv a személyes nem vagyoni és a vagyoni viszonyokat (polgári kapcsolatokat) a jogi egyenlőség, a szabad akaratnyilvánítás, a résztvevők vagyoni függetlenségének elveinek alapján szabályozza.

Törvénykönyvének 6. cikkelye, amely meghatározza, hogy:

1. A feleknek jogukban áll olyan megállapodást kötni, amelyet a polgári jogi szabályok nem írnak elő, de megfelelnek a polgári jog általános elveinek.
2. A feleknek jogukban áll  kapcsolataikat ,amelyeket a polgári jogszabályok nem szabályoznak, a jogszabályoknak megfelelő szerződésekben rendezni.
3. A megállapodásban részes felek eltérhetnek a polgári jogszabályok rendelkezéseitől és kapcsolataikat saját belátásuk szerint rendezhetik.
   A megállapodásban részes felek nem térhetnek el a polgári jogi szabályok rendelkezéseitől, ha azok a tőlük való eltérést kifejezetten tiltják, valamint ha a részes felek kötelezettségei vagy a felek közötti kapcsolatok a polgári jogszabályok rendelkezéseiből, azok tartalmából, lényegéből fakadnak.
4. E cikkely első, második és harmadik részének rendelkezései az egyoldalú hatáskörökre vonatkoznak.

Ukrajna Polgári Törvénykönyvének 627. cikkelye, amely meghatározza a szerződés szabadságát.

Ennek értelmében, Így egy olyan megállapodás megkötése, amely szerint az egyik fél vállalja, hogy a másik félnek szolgáltatásokat nyújt az in vitro megtermékenyítéssel fogant gyermek kihordására, a másik fél pedig vállalja, hogy elfogadja és megfizeti ezeket a szolgáltatásokat, teljes mértékben megfelel a törvény követelményeinek.

Ukrajna Polgári Törvénykönyvének 628. cikkelye, amely meghatározza a szerződés tartalmát.

Ukrajna Polgári Törvénykönyvének 629. cikkelye, amely meghatározza a szerződés teljesítésének kötelezettségét.

Ukrajna Polgári Törvénykönyvének 639. cikkelye, amely meghatározza a szerződés formáját.

B) Ukrajna Családjogi Törvénykönyvének 123. cikkelye szabályozza a reproduktív technológiák segítségével fogant gyermek származását.  Tehát a cikk 2. részének értelmében a törvény a gyermek szüleiként a reproduktív technológiai eljárásban résztvevő házastársakat nevezi meg.

Ezen kívül Ukrajna Igazságügyi Minisztériumának 2003.05.18-i 140/5 sz. Rendeletének 2 pontjának 2.2 alpontja a házastársak szülői jogainak nyilvántartásba vételére vonatkozó eljárást a gyermeket megszülő nőnek az ilyen cselekvések végrehajtásához közjegyző által hitelesített hozzájárulásához köti.

Így Ukrajna jelenlegi jogszabályainak ezen normái szerint a béranyával kötött megállapodás alapján megrendelőként eljáró házastársakat egyértelműen a reproduktív technológiával fogant gyermek szüleiként határozzák meg.

A béranya, az ügyfél és az egészségügyi intézmény kapcsolatát az in vitro megtermékenyítési eljárásra kötött szerződés szabályozza.

1. Ebben az esetben a feleket az ukrán jogszabályoknak az A pontban megadott normái, valamint az alábbi jogszabályoknak megfelelően kötelesek eljárni:

Ukrajna “Az egészségügyre vonatkozó ukrán jogszabályok alapjai” című törvényének 4. cikkelye, amely szerint az egészségvédelem egyik alapelve:

az egészségügyi gazdaság és finanszírozásának diverzifikált jellege, az állami garanciák és a demonopolizáció kombinációja, valamint a vállalkozói szellem és a verseny előmozdítása;

a közigazgatás decentralizációja, az intézmények önkormányzatának fejlesztése és az egészségügyi dolgozók jogi és szerződéses alapon történő függetlensége.

2. Ukrajna “Az egészségügyre vonatkozó ukrán jogszabályok alapjai” c. törvényének 48. cikkelye, amely előírja a mesterséges megtermékenyítést és az embrió beültetését, amelyet Ukrajna Egészségügyi Minisztérium által megállapított feltételeknek és eljárásnak megfelelően hajtanak végre, egy felnőtt nőn orvosi javallatok szerint, akivel akin ezt a beavatkozást hajtják végre, a házastársak írásos beleegyezésével, biztosítva ezzel  donor névtelenségét és az orvosi titoktartás megőrzését.

3. Ukrajna “Az egészségügyre vonatkozó ukrán jogszabályok alapjai” c. törvényének 38. cikkelye meghatározza a beteg szabadságát az orvos és az egészségügyi intézmény megválasztásában.

4. Ukrajna “Az egészségügyre vonatkozó ukrán jogszabályok alapjai” című törvényének 79. cikkelye, amely meghatározza, hogy az egészségügyi intézményeknek, az állampolgároknak és társaiknak a hatályos jogszabályok szerint joguk van arra, hogy önállóan megállapodást (szerződést) kössenek külföldi jogi személyekkel és magánszemélyekkel az együttműködés bármilyen formájára, részt vegyenek az érintett nemzetközi szervezetek tevékenységében, külgazdasági tevékenységet folytassanak.

Így az ukrán jogszabályok idézett normái szabályozzák annak lehetőségét, hogy az egészségügyi intézmények különféle magánszemélyekkel és jogi személyekkel lépjenek szerződéses kapcsolatba speciális szolgáltatások nyújtása érdekében, ideértve az in vitro megtermékenyítés szolgáltatásait is.

Ukrajna Egészségügyi Minisztériuma 1997.02.04-i 24. sz. rendelete meghatározta a mesterséges megtermékenyítés eljárását és feltételeit.

Ez a dokumentum előírja:

a mesterséges megtermékenyítési eljárást akkreditált egészségügyi intézményekben végezhetik (1.2. pont);

az eljárás kérdése a házastársak kérelmét és vizsgálatukat követően egy cselekvőképes nő kérelmével csatolják, akin ezt az eljárás elvégzésre kerül (1.3. pont);

a mesterséges megtermékenyítésen átesett nő életkora nem haladhatja meg a 40 évet.

Ugyanakkor sem Ukrajna “Az egészségügyre vonatkozó ukrán jogszabályok alapjai” törvényének 48. cikkelye, sem az Ukrán Egészségügyi Minisztérium 1997.02.04-i 24. sz Rendelete nem tartalmaz utalásokat arra a tényre, hogy annak a nőnek, akinek kérelme szerint a mesterséges megtermékenyítési eljárást elvégzik, annak a házaspárnak az egyik tagjának kell lennie, aki engedélyezte, hogy elvégzi ezt az eljárást, és vállalták a szüli felelősségeket a gyermekkel kapcsolatban.

Így Ukrajna jelenlegi jogszabályainak tartalma alapján nyilvánvaló, hogy nincs korlátozás az in vitro megtermékenyítés szolgáltatásainak orvosi intézmény általi nyújtására, kivéve az eljárás személyes orvosi ellenjavallatait.

Azonban azt is meg kell jegyezni, hogy:

Az emberi jogok és az emberi méltóság védelméről szóló egyezmény a biológia és az orvostudomány alkalmazása tekintetében: Az emberi jogokról és a biomedicináról szóló, 1997. április 4-i egyezmény a következőket írja elő:

Az egyén érdekei és jóléte elsőbbséget élvez az egész társadalom vagy a tudomány kizárólagos érdekeivel szemben (2. cikkely).

A felek, figyelembe véve az orvosi szükségleteket és a rendelkezésre álló forrásokat, megfelelő intézkedéseket hoznak annak biztosítása érdekében, hogy joghatóságukon belül egyenlő hozzáférést biztosítsanak a megfelelő minőségű orvosi ellátáshoz (3. cikkely).

A 39. Orvosi Világgyűlés (Madrid, Spanyolország, 1987. október) által elfogadott, in-vitro megtermékenyítésről és az embrió-transzplantációról szóló rendelet kimondja:

Az in vitro megtermékenyítés és az embrió-transzplantáció a világ számos részén elérhető orvosi módszer a meddőség kezelésére.  Ez a módszer mind az egyes betegek, mind a társadalom egésze számára hasznos lehet, nemcsak a meddőséget szabályozza, hanem hozzájárulhat a genetikai betegségek eltűnéséhez, és ösztönözheti a reprodukció és fogamzásgátlás területén végzett kutatásokat.

Etikai és tudományos szempontból az emberi reprodukcióhoz nyújtott orvosi segítség minden meddőségi esetben indokolt, amely nem alkalmas klasszikus orvosi vagy sebészeti kezelésre.

Mindezekben az esetekben az orvos csak a donorok és a befogadók teljes és megalapozott beleegyezésével járhat el.  Az orvosnak elsősorban annak a gyermeknek az érdekében kell eljárnia, aki az eljárás eredményeként születik.

Ebben a részben az in vitro megtermékenyítés BMA-eljárása üdvözli és támogatja az in vitro megtermékenyítést.  Ezenkívül a rendelet tudomásul veszi a donor petesejtek, spermiumok és embriók felhasználásának esetleges etikai és jogi konfliktusait.  Általánosságban azonban a rendelkezés nem csak nem tiltja a donoranyagok felhasználását az in vitro megtermékenyítési folyamatban, hanem támogatja is, felhívva a figyelmet arra, hogy az eljárás során be kell tartani a nemzeti jog normáit.

Nem tiltja az úgynevezett helyettesített anyaság használatának helyzetét és lehetőségét, amely értelmében egy nő beleegyezését adja a mesterséges megtermékenyítésben történő gyermek fogantatására, akit később a házaspár férfi tagja vagy a feleség fogad örökbe.

A BMA kifejezi elutasítását az in vitro megtermékenyítéssel kapcsolatos fizetett alapú eljárások végrehajtását.

Így az ügyfél és a helyettes anya kapcsolatát elvileg nem ítéli el a BMA.  Ha pedig az ügyfél vállalja a helyettes anya terhesség alatti fellépő költségeit, ezáltal biztosítva a magzat fejlődésének legkedvezőbb körülményét, akkor az Ügyfélnek költségeknek ilyen átvállalása teljes mértékben összhangban áll az alapelvekkel.